10. rész

Csók vagy mégse?

-Erre van egy ötletem. Szeretnék nektek bemutatni valakit.

Az ajtó felé mutatott, ami résnyire kinyílott. Majd egyre tágabb és tágabb lett, még végül már teljesen kivehető lett a hívatott alakja. Lila magas sarkú cipő, mely masnival van megkötve, lila virágmintás ujjas ruha, lila pillangós nyaklánc és… és festett szőke haj, rózsaszín csíkokkal. Hé! A csíkos haj az én megkülönböztető jelen! Főleg ha az rózsaszín. Mindegy. A lényeg, hogy a csaj totálisan gyönyörű volt. Biztos itt dolgozik. Mert olyan ismerős. Lehet láttam már pár magazin címlapján. Biztos valami modell, féleség. - Ő itt Cloe. Nálunk dolgozik modell és énekesnőként. Ajánlanám őt a borítóra. Tuti befutó lenne! - Csaj csak állt ott és esze ágában sem volt megszólalni. Neked is szia!

-Ez igazán remek ötlet. Szerintem is kapó. Ti fiúk? És Jessica? - Mindenki csak eszeveszettül bólogatott. Hallgatás beleegyezés. Nálam ez az érv van előnyben.

-Remek! Akkor mivel a szerződést megkötöttük holnap már kezdhetek is. Addig legyen kész minden dal! Mi pedig megyünk fotózkodni. Gyere Cloe.

Kimentek a szobából és lefordultak a sarkon. Mi is összeszedelőzködtünk és siettünk hazafelé. Messze van az otthon, édes otthon. De tényleg. Mire megérkeztünk mindenki lába sajgott. Castiel és Lysander ledobta magát a kanapéra, Nathaniel a konyhaasztalnál olvasott, Jessica pedig a szőnyegen terült el.

-Még mielőtt elkényelmesednétek. Hahó! Be kell fejezni az albumot! Nyomás dolgozni! - Lusta egy bagázs! Egy kis gyaloglástól kivannak. - Holnapra kéne a teljes lemez. És azt mondtátok idefele, hogy valamelyik dalt újra felvennétek.

-De ajj. Nincs kedvem. fáradt vagyok. - Egyem meg. Nem az én bandámról van szó, ha ti nem akartok híresek lenni, az nekem nem baj.

-És ez kit érdekel?

-Engem!

-Na, mindenki! Cipő fel és irány a próbaterem!

Hasznos egy ember vagyok én köztük. Lehet, ha nem utasítom, őket egy hét múlva sem lennénk kész.

-És akkor mi is lesz az album neve? - Igen. Végre befejeztük. Befejezték. Lényegtelen. Az a fontos, hogy KÉSZ!

-Esetleg… Love the red?

-Hülyeség! - Egyet kell, hogy értsek ezzel. Tényleg nincs benne kellő fantázia. Fantázia?

-Milyen témában gondolkodunk?

-Mindenképpen valami Love. A fél album szövege, erről szól.

-Akkor esetleg True Love? - Nem, ne! Várjatok! Születik a fejemben az ötlet. Csak mé egy kicsiit.

-Hülyeség!

-Igazán? Akkor nekem mi az ötleted? - Na most legyen nagy a szád.

-Egyértelmű nem? Dark Love.

-Hülyeség! Igazán leállhatnál már a sötét dumáddal. Olyan morbid.

-Akkor mondj te! - Ezer örömmel!

-Lehetne…Fantasy Love?

-Ez jó! Akkor nemsokára megjelenik az album Fantasy Love néven. 
Na tessék. Éles pillantást vetettem Castielre, akinek látszólag nem tetszett, hogy az én ötletem lett a nyerő az övé helyett. De kit érdekel? Holnap befutunk!

-Kávét valaki? - Mindenki bólogatott. Igen, ha erről van, szó mindig kérnek. - Oké. Yumi, én két cukorral kérem.

-Menj a francba! Te kérdezted meg.

-De te csinálod meg.

-Te ki…! - Mert majd ezentúl én főzök rád, mi? Szemét!

Leballagtam a lépcsőn a konyhába. Ekkora egy taplót! Mindegy. Megcsinálom és lépünk is haza. Sok volt a mai nap. Eléggé. Tele eseményekkel.

-Tessék.

-Köszi. - Mindenki elvette a kávésbögréjét a tálcáról, amit nagy nehezen felegyensúlyoztam. - Ha már nagyon itt vagyunk... Ti mit gondoltok Cloeról?

Ez betalált. Mindenki a cipőorrát nézegette. Pedig nem hiszem, hogy annyira érdekes lenne. Mindössze annyiról van szó, hogy egyikünk sem akart erre válaszolni. Gondolom mindenkinek szinte ugyan az volt a véleménye. Mikor bejött még csak köszönésre se méltatott minket. Egyszóval első benyomásunk meg van róla. Remek…

Otthon (mivel osztozom Jessel egy szobán) nehezen tudtam elaludni. Ugyanis „valaki” egész végig horkolt. Ennyire igénytelen ember nincs is! Inkább bekapcsoltam a nootbookom és keresgéltem. Minden félét. Közben pedig összeállítottam egy „öröm” listát. Mivel boldog vagyok. Nem is kicsit! Jó volt a mai nap. A lista a következőre sikeredett:

1. Girls' Generation - Love&Girls

2. Wonder Girls - Like This

3. Secret - YooHoo

4. KARA - Step

5. CNBlue - Hey You

6. Block B - Tell Them

7. Bigbang - Fantastic Baby

8. B.A.P -Stop It

9. SHINee - Colorfull

10. Nu'est - The Girl Next Door

Nekem ezek a dalok tökéletesek a hangulatom megtartására. Nagyon sok zenét hallgatok, ami sokszor a hangulat ingadozásaim forrásai. dal megy, szomorú vagyok. És ez így tovább minden érzésen.

Volt már hajnali egy mire sikerült bealudnom. Csak egy kicsit voltam fáradt…

*

-Menj a francba!

Kissé veszekedős hangulatot sikerült teremtenünk reggel. Akkor sorjában. Mivel este későn feküdtem le értelem szerűen későn is keltem. De hogyan! Arra ébredtem, hogy Castiel egész közel van a számhoz és… és meg akart csókolni! Fejbe vágtam egy párnával és kipattantam az ágyból. Elkezdtem vele üvölteni olyanokat, mint „ezt mégis, hogy képzelted?” vagy  „te teljesen megbolondultál?”. Válasznak csak ennyit kaptam.

-Ugyan. Egy kis játék volt.

Itt betelt a pohár. Végleg! Ő csak ne játszadozzon velem és az érzéseimmel. Felhúztam valamit és kiáltottam Jessnek, hogy indulunk. Becsaptam az ajtót és elindultunk a vállalat felé. A fiúk majd jönnek később. Vagy nem. Hidegen hagy. Egész úton hallgattam a kérdéseket és csak pár szóval válaszoltam. De neki elegek voltak ezek az információk. Mindent leszűrt és hibátlanul visszakérdezte a történetet.

- Igen. Ez történt.

Kikerekedett szemekkel méregetett. Zavartnak tűnt. Mondjuk megértem. Én is így állok belülről. De nem akarok rá gondolni. Csak feldühít. Vagy elszomorít. Még nem tudom. Az biztos ez az érzés nagyon fura…

Felértünk a próbaterembe (tegnap még indulás előtt a kedves portás bácsi elmondta mit merre találunk a vállalat épületében) és nem egyedül voltunk. Hana és Cloe mellett még pár ember táncolgatott. Táncosok. Egyértelmű.

-De jó, hogy jöttök! - Végignézett rajtunk majd felhúzta az egyik szemöldökét. - A többiek?

-Majd jönnek.

-Akkor várjuk meg a borítóval őket vagy mutassam meg?

-Kérem mutassa.

Elővett pár képet a mappájából és felénk tartotta.

Ezek gyönyörűek! Maga Cloe is nagyon szép. Sőt! Egyenesen lélegzet, elállító szépsége van! És pont illik az album nevéhez. Már annyira megörültem, hogy fél percre elfelejtettem a bajom. Életem legszebb fél perce. Volt…